“Mi egy nagyon-nagyon régi házat újítottunk fel és ott éltünk már jó néhány éve. Szépítgettük, szép is lett, de nem éreztük benne igazán soha jól magunkat. Valahogy elvágyódtunk, s nem értettük miért. Jöttek különféle balesetek a családban, derékfájás, hátfájás, minden reggel roppant fáradtan keltünk fel, s oda jutottunk, hogy feltöltődni mindig el kellett menni valahová.
… a bőröm perceken át olyan volt, mintha elektromos kisülés vett volna körül, még egy bizonyos villámszerű szagot is éreztem. S akár hiszik akár nem, másnap úgy ébredtem, hogy nem fájt a nyakam, sem a derekam. S ez az óta is így van.
Ha csak ennyi lenne a változás, akkor is megérte volna, de érzem, valami egészen jó dolog történt, visszakaptuk a hitünket.”
Egyéb tünetek kategória bejegyzései
P. E. és családja Kál
“Alvászavar, folyamatos kimerültség-érzés, szorongás, levertség, fásultság, kilátástalan jövőkép, ijesztő gondolatok – röviden összefoglalva ez volt a családtagok általános állapota, amely átélve még rémisztőbb.
A kezelés alatt bizsergést, néhol melegséget, illetve nagy nyugalmat éreztünk. Másnap kipihenten ébredtünk, az alvási nehézségeink elmúltak. Mindannyian úgy érezzük, visszakaptuk önmagunkat és még valami csodálatos pluszt. Ez a bizonyos plusz az az érzés, amely azóta jelen van életünk minden pillanatában – igen, létezik Isten, igen szeret minket és gondoskodik rólunk!!!”
G.-né D. G. Üllés
“Lemerültség és kedvetlenség volt rám jellemző. Ingerült voltam sok esetbe és feszült, azt éreztem hogy korlátozva vagyok bizonyos dolgokba és nem tudok mit tenni a felém irányult negatív energiákkal.
Nálam lassan de annál biztosan alakultak ki a pozitív változások. Mindig is optimista ember voltam, és nyitott a világra, de ezek csak hatványozottak. Az egész életszemléletem megváltozott, máshogy nézek a világra, teljesen kicserélődtem, rengeteg energiám van, nőtt az önbizalmam, teljesen megbékéltem önmagammal, imádok élni, tudok örülni a kis dolgoknak is. Úgy érzem magam, mint akinek megingathatatlan az önértékelése, könnyen veszem, a rám háruló akadályokat, fejlődött a problémamegoldó képességem, sikeresebb lettem az életbe. Úgy érzem hogy ezek a pozitív változások kihatnak az élet minden területére. Összességében megtaláltam a LELKI BÉKÉM. Rendkívül jól érzem magam a bőrömben, és ezt mások is észrevették.”
E. Cs. Bethesda, Maryland (USA)
“Problemam pedig volt eleg – jo ideje nem tudtam aludni, a sajat agyamba pedig le sem tudtam fekudni, olyan rosszul voltam benne;
– a lakasunk legkore nem volt kellemes,
– az egyik fiam naponta kapott fejgorcsot, hasmenessel kuszkodott,
– a masik fiamnak legszomja volt,
– mindharmonkon a levertseg, idegesseg, s a betegsegerzet vett erot …A kapott ajandek eredmenyesseget mar 1 nap utan eszleltuk magunkon, mint a kod, ugy oszlott el rollunk a problemak sokasaga.
Jelenleg jol vagyunk, fiaim is en is felszabadultan tudjuk elni az eletet.”
K. I. Budapest
“Annak ellenére, hogy éjfél tájban feküdtem le (erős munkatevékenység végzését követően!), ma hajnalban 5 óra körül teljesen kipihenten és erősnek érezve magamat ébredtem fel. Máskor 7-8 óra tájban ébredtem és nagyon fáradtan.
Néhány napja teljesen megszűnt a csontjaim szaggató fájdalma is, amely érzés szintén a végtagjaim alsó részén volt érezhető. Volt, hogy egész éjszaka nagyon szaggatott. Ez is megszűnt néhány napja.
A fizikai munkabírásom hihetetlen módon kezd javulni és ezzel együtt nagyon bizakodó lettem a jövőmet illetően is, mert nincs a figyelmem a rossz testi tüneteken.”
P. S.-né Budapest A bátyám története
“Bátyám 58 évesen nagyon beteg volt. A betegségeit sok év alatt a szó szoros értelmében összegyűjtötte. Önpusztító életvitellel, megbocsátatlan sérelmekkel, a világ elleni utálattal, gyűlölettel. … Azt tudtuk, hogy a lakásában folyamatosan érezhető, hallható recsegés-ropogás, hidegérzés, földhöz kötött lelkek tevékenysége (Ő még azt is tudta kik vannak ott) és remélte, hogy ettől is megszabadul.
A változás számomra is hihetetlen volt. A lakásában azonnal megszűnt a recsegés és soha többet nem hallotta. A bátyám közérzete javult, erősebb lett és a folyamatos köhögés-fuldoklás is mérséklődött. De ami a legszembetűnőbb volt, hogy napról-napra derűsebb, nyugodtabb lett. Bár tudtuk hogy a vég elkerülhetetlen, mégis az utolsó néhány hónapja a megnyugvásról és a megbékélésről szólt egy olyan embernek, aki egész életében haragban volt magával és a világgal. A halála is csendesen és békésen következett be, nem keserves kínok között, ahogyan ezt nekem előrevetítették.”