A tünetek illetve a lehetséges okok alapján készíthetünk egy listát a lehetséges megoldásokról. “Minek ezt túlkomplikálni? Veszem a legelsőt, amit meglátok és kipróbálom. Ha nem jó, akkor majd keresek valami mást, és kész.” Sokan csinálják ugyan ezt. Hisz nem valódi különbség az, hogy a “legelsőt, amit meglátok”, helyett a legolcsóbb / a legegyszerűbb / a legismertebb / a leggyakoribb / a legközelebbi megoldást választjuk. Egyértelmű, hogy ez időigényes és fáradságos munka – bár egyre több az elfogulatlan összehasonlításokat bemutató oldal. Amíg csak a pénzünket kockáztatjuk, addig nagy probléma nem lehet. Azonban egészségügyi kockázat és mellékhatás esetén célravezetőbb a széleskörű ismeretszerzés és az összehasonlítás. Saját példámhoz visszatérve, ha az orvos vagy más felhívta volna a figyelmemet arra, hogy a műtétes eltávolításon kívül más lehetséges megoldás is létezik, akkor azzal kezdem és nem a legdurvább visszaállíthatatlan lehetőséggel, ami ráadásul nem is oldotta meg a problémát. Utólag – tanulva a helyzetből – azt mondhatom, hogy csak magamat hibáztathatom. Aki csak a szikét ismeri és a stoppoló cérnát, az hogyan tudna pl. gyógynövényt, homeopátiát, vagy bármi mást ajánlani? Jóindulatú az orvos és segíteni szeretne, de csak azt tudja ajánlani, amit ismer. Nekem kellett volna megkeresnem a lehetséges megoldásokat és azok sorrendiségét helyesen meghatározni. Persze magamat sem okolom igazán, mert egy fiatal tisztességtudó középiskolás szemében minden fehér ruhás személy mindentudó szent. :-)
